🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Borsod-Abaúj-Zemplén megye
következő 🡲

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület Észak-Magyarországon. - A minisztertanács 4343/1949. sz. rendelete alapján Abaúj-, →Borsod-Gömör és →Zemplén vámegyék összevonásával alakították. Ter. 7019 km², székhelye Miskolc. Még 1950: ~hez csatolták →Szabolcs vármegyéből Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Vis és Zalkod; Hajdú-Bihar m-hez csatolták Tiszagyulaházát, →Heves megyéhez Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva, Borsodszemere, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szihalom, Szilvásvárad községeket. - Járásai: abaújszántói (1962. VII. 1-ig), bódvaszilasi (1950. VI. 1-ig), edelényi, encsi, gönci (1950. VI. 1-ig), mezőcsáti, mezőkeresztesi (1950. VI. 1-ig), mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki (1961. XII. 31-ig), ricsei (1956. II. 1-ig), sajószentpéteri (1950. VI. 1-ig), sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói (1962. VII. 1-ig) és tokaji. 1982: Kazincbarcika, Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely körzetében városkörnyéki igazgatást szerveztek. 1984. I. 1: a közig. átalakításával a járásokat megszüntették, s városi, városkörnyéki, önálló- és közös tanácsú közs. igazg-t vezettek be. 1990: az önkörmányzati törv. megszüntette a →tanácsrendszert, s létrehozta az önkörmányzatok rendszerét. - Városai (a környező települések 1945 utáni városhoz csatolásaival) 1261: Sátoraljaújhely (1981: Rudabányácska és Széphalom, 1985: Károlyfalva), 1405: Miskolc (1945: Diósgyőr, Hejőcsaba, 1950: Görömböly, Hámor, Szirma, 1981: Bükkszentlászló), 1949: Ózd (1978: Center, Hódoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj), 1954: Kazincbarcika (1954: Berente), 1966: Tiszaújváros (neve 1970. IV. 21-ig Tiszaszederkény, 1991. I. 31-ig Leninváros), 1968: Sárospatak (1950: Bodroghalász, 1965: Végardó), 1973: Mezőkövesd, 1984: Encs (1984: Abaújdevecser, Fügöd, Gibárt), Szerencs (1950-57: Bekecs, 1984: Ond), 1986: Edelény (1950: Borsod, 1963: Finke, 1984: Abod, Balajt, Damak, Ládbesenyő), Tokaj, 1989: Putnok, Sajószentpéter, Szikszó, 1990: Mezőcsát. - Lélekszáma 1949: 630.635, 1960: 581.402 (Miskolc 143.903), 1970: 779.424 (172.382), 1980: 820.074, 1990: 782.579. - Plébániái az egri egyhm-ben: Abaújkér, Abaújszántó, Alsóberecki, Arló, Ároktő, Aszaló, Bánhorváti, Bánréve, Bekecs, Berente, Berzék, Bodrogkeresztúr, Bodrogszegi, Bodrogolaszi, Bódvaszilas, Bogács, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Bolyok, Borsodbóta, Borsodivánka, Borsodnádasd, Borsodszirák, Bükkábrány, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépváralja, Csernely, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Detek, Domaháza, Edelény, Emőd, Encs, Erdőbénye, Erdőhorváti, Fáj, Felsőgagy, Felsőnyárád, Felsővadász, Felsőzsolca, Fony, Forró, Füzér, Füzérradvány, Gesztely, Girincs, Golop, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hangács, Hangony, Harsány, Hejce, Hejőbába, Hejőcsaba, Hejőkürt, Hercegkút, Hernádkércs, Hernádnémeti, Hernádpetri, Hernádvécse, Hidasnémeti, Hidvégardó, Hódoscsépány, Hollóháza, Ináncs, Kács, Karcsa, Károlyfalva, Kazincbarcika, Kéked, Kenézlő, Kishuta, Köröm, Krasznokvajda, Léh, Mád, Mályi, Megyaszó, Méra, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőzombor, Diósgyőr, Miskolc, Monaj, Monok, Novajidrány, Nyékládháza, Nyésta, Olaszliszka, Ond, Onga, Ónod, Ormosbánya, Ózd, Ózd-Szentsimon, Legyesbénye, Pácin, Pamlény, Pere, Perkupa, Prügy, Putnok, Ragály, Rátka, Ricse, Rudabánya, Sajógalgóc, Sajókaza, Sajólád, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajószentpéter, Sajószöged, Sajóvámos, Sajóvárkony, Sály, Sárospatak, Sáta, Sátoraljaújhely, Serényfalva, Sóstófalva, Szakácsi, Szakáld, Szegilong, Szendrő, Szendrőlád, Szentistván, Szerencs, Szikszó, Szirmabesenyő, Szomolya, Szögliget, Szuhogy, Taktaharkány, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tard, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszaluc, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszaújváros, Tokaj, Tolcsva, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Tornyosnémeti, Vilmány, Vilyvitány, Vizsoly, Zalkod, Zemplénagárd. - G.k. parókiái a hajdúdorogi egyhm-ben: Berzék, Bodrogkeresztúr, Bekecs, Bodrogolaszi, Dámóc, Felsőzsolca, Hejőkeresztúr, Kenézlő, Komlóska, Lácacséke, Mezőzombor, Miskolc, Pácin, Sajópálfalva, Sajópetri, Sajószöged, Sárospatak, Szerencs, Tokaj, Tolcsva, Vajdácska, Zemplénagárd; a miskolci ap. korm-ban: Abaújszántó, Abaújszolnok, Abod, Alsóregmec, Baktakék, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Edelény, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Mikóháza, Mogyoróska, Mucsony, Ózd, Pere, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Selyeb, Szikszó, Szuhakálló, Tornabarakony, Viszló. Ba.J.

Borsod-Abaúj-Zemplén m. tört. és legújabb kori adattára. Szerk. Orbán Sándor. Miskolc, 1970. - Borsod-Abaúj-Zemplén m. tört. helységnévtára, 1870-1983. Szerk. Seresné, Szegőfi Anna. Miskolc, 1983.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.